Kutyafuttában

Nagyszerű a zöld gyep az új főtéren! A régi park helyén a Károlyi szobornál, és a templom mellett és körül került kialakításra egy nem túl nagy, de észrevehető zöld felület.

A blog írója aggódott, és még aggódik is a fű állapota miatt. A nagy melegben kiéghetett volna, de hál' Istennek nem égett ki! A másik fenyegetést az emberek jelentették. De a közönség valahogy távol tartotta magát a gyeptől.

Nem úgy a kutyások!

Félő volt, hogy a templom melletti gyep a kerület legnagyobb kutyabudijává válik. Erre még most is megvan az esély, de nemrég kikerült oda egy tábla, ami tiltja a budiztatást. Hogy egy helyi lakost is idézzek, aki megszólított, amikor lefotóztam a táblát, és ki is fejezte véleményét: "Legalább nem sz*r*tják ide a rohadt dögöket!"

A Negyedik Kerülő nincs teljesen meggyőződve arról, hogy a magyar közélet viszonyaiban ez a tábla megoldaná a problémát, továbbá úgy látja, hogy Budapesten indokolatlanul sok kutya van, mármint abban a tekintetben, hogy a kutya eredeti rendeltetésével nem törődve, a panel lakótelepeken, társasházakban, hányan tartanak kutyát. Egyszer olvastam is, hogy az európai nagyvárosok közül Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó házi kedvencként tartott kutyák száma.

Jó volna, ha az önkormányzat, vagy akármi, odafigyelne, hogy a kutyások valóban betartják-e, amit a tábla hirdet.

Kedvenc városomban, Hong Kong-ban, igen szigorú szabályok vannak a kutyatartásra. Kutyát például nem lehet bevinni a város bizonyos területeire. Ez ott pl. a Central, a legközpontibb, legelegánsabb rész, ahol egymást érik a plázák, irodaházak. Ha valaki történetesen azon a részen lakik, és sétáltatni szeretné a kutyáját, akkor egy ketrecben köteles elvinni a legközelebbi park kutyafuttatásra kijelölt részéhez, és csak ott eresztheti ki. Viszont az állatvédelmi törvények legalább olyan szigorúak, mint az állattartást korlátozók, vagy helyesebben, azt bizonyos keretek közé szorítók. A városnak van egy állattartási térképe, ahol utcára, házszámra fel van tüntetve, hogy van-e kutya, vagy ahogy rossz fordításban hangzik, "életteret, mozgást igénylő állat". Leginkább kutyákra gondolnak. Ha valaki olyan helyen tart kutyát, ahol nem lehet az utcára levinni, akkor a tulajdonos köteles az állatot valamilyen kijelölt kutyafuttató területre időről időre elvinni, és ott számára mozgási lehetőséget biztosítani. Minden kutyának van egy kis könyve, amibe a sétáltatás időpontját be kell pecsételtetni, vagy már egy chippel ellátott apró kapszulát lehet beültetni az eb bőre alá, és az regisztrálja a futtatón történő látogatást. A kötelező féléves állatorvosi vizsgálatnál ezeket az adatokat vizsgálják, és ha kell, elmarasztalják a tulajt.

Hogy oldják meg ezt? Pl. a parkokban dolgoznak olyan idős, nyugdíjas, de még aktív emberek jelképes összegért, akik ezt a feladatot elvégzik. Így az idősek is hasznosnak érzik magukat, és a kutya is jól jár. (Egyébként, példaértékű, hogy hogyan bánnak az idős emberekkel, és vonják be őket a mindennapi életbe.)

Az ilyen kontroll nálunk teljesen megoldatlan. Boldog-boldogtalan tarthat kutyát bárhol, egyáltalán senki sem vizsgálja, hogy a tulajdonos egyáltalán alkalmas-e állattartásra!
Üzenet ez a nemsokára felálló új önkormányzatnak! Tudom, hogy van erről egy rendelet! (6/2005. (V.02) számú rendelet.)

Akit esetleg érdekelne,  elolvashatja a kutyasétáltatás szabályait Hong Kong sziget Stanley településének rekreációs sétaútvonalán.

Kerületünkben az már csak egy bónusz lett volna, ha a kihelyezett tábla stílusban passzolt volna a főtérhez, vagy a neogótikus templomhoz! De nem baj! Újpesten érvényesül az eklektika!

A lényeg, hogy van tábla, egyetértünk a céllal, csak legyen, aki be is tartatja a szabályt!